Nagyszüleim hirtelen felindultságból kitalálták két napja, hogy ők ma feljönnek a Balatonról Budapestre és megnézik maguknak a Budapesti Állat- és Növénykertet. Utoljára akkor jártak ott mikor anyám még kislány volt, ergo kábé 40 éve. Volt egy kis vita közöttük, mert mamának szombaton valami csirkés tranzakciót kellett lebonyolítania, viszont Papának ma délelőtt meg Bundesliga-összefoglaló lett volna. Végül aztán a női akarat győzött. Kellemes idő volt, rengeteg szaros pelenkájú, bőgő, visítozó, vagy kiabáló gyerekkel, fiatal tetkós párokkal, meg egy nénivel, akinek az egyik szeme helyén bőr volt. Amúgy az is kiderült -ez nem ma, hanem amikor még pár napot beacheltem náluk Akarattyán-, hogy Papa le fogja mondani a Népszabadság-előfizetését, mert fél, hogy a Jobbik figyelteti az előfizetőket. Hogy komolyan mondta-e, vagy csak viccelt, azt nem tudom. Papánál az ilyen ritkán egyértelmű.

Készültek amúgy képek is, de csak nagyon kevés, mert a pávián vöröslő picsája mindig ugyanolyan. Egy érdemleges lett csak volna, ahogy egy szibériai tigris az orrom előtt kakál, de azért meg nem nyitok külön galériát.