Ma reggel fél kilenckor sikeresen visszatértem a munka világába, régi-új munkahelyem ölelő keblére. Jegyértékesítő karrierem során azt hiszem ma találkoztam a legegzotikusabb kuncsafttal. Egy idős házaspár volt, Skóciából. Miután útban a Deák Ferenc tér felé kiderült, hogy politológiát tanulok, a hölgy bevallotta, hogy ő pedig a Skót Parlament képviselője, munkáspárti színekben. Mire a buszmegállóba értünk, rezignáltan elkönyveltük, hogy bizony a baloldalra mindkét országban egyformán rájár a rúd mostanában.
Egyébként még mindig azon a véleményen vagyok, hogy ez a munkahely -Pangloss úr után szabadon- a létező munkahelyek legjobbika. Figyelembe véve, hogy akkor megyek dolgozni amikor én akarok, és még keresni is lehet vele. Ma például kerestem nyolc óra melóval tizenkétezret. Bibibí.
Éljen az órabér + jutalék rendszer!